2016. november 19., szombat

Szívmelengető

A piacra már régóta hordom a  kenyeret, nem árulom, csakis rendelésre.  Vannak többen, akik CSAK az enyémet eszik egész héten.

Néha előfordul, hogy nem megyünk. Mint egy hete is, amikor Pusztaszeren voltunk a Németh tanyán, Márton napi  csacsogásra, libasütésre, a virtuális helyett valódi találkozásra.

Szóltam jó előre, hogy nem leszünk, kenyér se lesz ugye, egyértelmű:)

Ma, amikor megérkeztünk és kiszálltam az autóból az első a ki szembe jött a Pali bácsi volt. Megörültünk egymásnak, megölelgetett, puszi, puszi, örömmel konstatáltam, hogy valami jóféle pálinkát ivott, mert  az aurája  HP illatú volt :)

Azt mondta nekem:
- Jaj, nagyon örülök neköd, Marikám, mög köll mondjam, hiányoztál.  De legjobban a könyered hiányzott :)

Ő minden szombaton kap tőlem egy nagyjából egy kilós tönkölyös kenyeret, na jó, igyekszem úgy szabni, hogy kicsit több legyen,  cserébe mi meg a kenyér mellé kis virslit, hurkát, kolbit kapunk.

Később a Judit, aki gyerekruhákat árul mesélte, hogy egy hete mikor hazament a kisebbik lánya és a férje méltatlankodott, hogy nincs kenyér ??????????  Mi az hogy nincs kenyér ??????????????????

De a Margó is sejtelmesen nézett, hogy ugye sütöttél ?????

Gondoltam, hogy télen nem sütök, de megint nem lesz belőle semmi :)

De azért rettentően jól esett amiket mondtak, no.


Pali bácsi reggelizik:)


Egy a sok sütött közül.



2016. október 12., szerda

Kifli, teljes őrlésű lisztből

Megkért az Ági, hogy sütnék-e neki, csak teljes őrlésű lisztből kiflit ?   Abból a tésztából, amiből kenyeret is szoktam nem akartam, abban túl sok a rozsliszt, nem olyan az állaga, hogy kifliket lehetne belőle formázni.
Keresgéltem hát.   Papikné Veress Andrea blogja igazi kincsesbánya.
A recept tehát ez: Teljes őrlésű kifli



Egy élmény volt csinálni !  Pont ugyanolyan lett, mint az eredeti :)  Mire megsült, kis repedés lett rajta, de az semmit nem számít.

Így készítettem:  hozzávalók:  25 dkg tk királybúza liszt
                                                 10 dkg tk tönkölyliszt
                                                  2,5 dl langyos tej (pici cukorral)
                                                  2,5 dkg élesztő
                                                  2,5 dkg olvasztott vaj
                                                  teáskanál só
Az élesztőt felfuttatjuk, és mindent összegyúrunk.  Nekem kicsit lágy lett a tészta, ezért egy marék tk rozslisztet tettem hozzá, így pont jó lett.
Kicsit dagasztottam, majd elfeleztem.
Egyik felét egyből egészen vékonyra nyújtottam, negyedeltem és felcsavargattam.
A másik felét tényleg tányér nagyságúra nyújtottam, majd 4 felé vágtam és  a negyedeket vékonyítottam 1-2 mm -re.  Felsodortam, és akkor már láttam, hogy az e gy szuperszónikus recept, mert éppen pont olyan lett !



Bekentem vízzel, szórtam rá ezt, azt és kb. fél órát hagytam kelni.  Addigra elég meleg lett a sütő, aholis 25 perc alatt szépen megsültek.

Ez volt a próbasütés. Élesben majd pénteken:)  És azok lettek szebbek, formásabbak, amiket kétszer nyújtogattam. tehát először csak tányér nagyságúra, aztán negyedelve tovább.

Mindjárt megkóstoljuk, de igazán az Ági mondja ki rá az áment szombaton.
De ilyen szép kifliket még soha nem sütöttem, ez biztos !




2016. szeptember 19., hétfő

Gyömbéres keksz


Itt az ősz, esik az eső, ilyenkor kedvem támad kekszet sütni. Egyébként is eléggé kedveltek a családban.  tegnap a Regina talált egy keksz mintázót, és kellett  vele  valamit sütni:) 
Citromos kekszet sütöttünk, mert egyszerű, és mert minden volt hozzá.  Pár darab itt maradt, a többit útravalónak megkapták:)



Ma ebéd után elkezdett zuhogni az eső, és a  tegnapi kekszsütés meghozta a kedvem, a János is szereti , ne a bolti nápolyit majszolja, inkább az enyémet.
Mivel a citromosat szereti, olyan nápolyit szokott venni, brrrrr, sose szerettem  :) akkor legyen a citromos keksz újra. 
De ez gyorsan kész, miért is ne legyen még egy?  Kókuszos motoszkált a fejemben, aztán találtam gyömbéres keksz receptet. Kandírozott gyömbérem van, folyton a kezembe akad amikor a sütős dobozomban keresgélek. 
Annyira egyszerű, alig kell hozzá valami. Vaj, liszt, cukor meg gyömbér. Minden kéznél volt.





Hozzávalók:  25 dkg liszt
   7 dkg cukor
15 dkg vaj
2 evőkanál kandírozott gyömbér apróra vagdalva
fél teáskanál őrölt gyömbér

5 dkg étcsoki
1 ek olaj

A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a gyömbért, a lisztet és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Ha nem áll össze egy ek hidegvíz megoldja a problémát.

Egy órát pihentetni kell, azt írták hűtőben, én csak a konyhában hagytam. Vékonyra 2-3 mm-re kinyújtani, valamilyenre kiszaggatni, és 170 fokos sütőben szép világosra sütni. Ennyi. 
Flancosabb, ha a kekszek egyik végét csokoládéba mártjuk.


Itt alant pedig a gyermek, aki bőszen süt velem, és amint látszik a frissen sült kenyeret is szereti :) 


2016. május 24., kedd

3.b osztály

Már az ősszel jött az ötlet, hogy anyu , sütnél-e a Juliékkal kenyeret?  Tananyag a kenyér, és mi lenne hitelesebb, minthogy maguk is részt vesznek  a sütésében ?
Akkor talán a szüret, talán a Vince születése vagy egyéb okok miatt elmaradt.
Tegnap viszont igen, tegnap megsütöttük!

Bevallom izgultam, 30 gyerek, az jó sok, de bíztam a csemetékben, máskor is, más gyerekek fegyelmezettek voltak és ügyesek. Ahogy Ők is tegnap.

A Győrszentiváni Móricz Zsigmond Általános Iskola 3. b osztálya.  Két tanítónő kísérte őket, meg néha benézett egy-egy anyuka is.

Eszteréknél a kemencét a János építette vagy 6-7 éve.

A teraszon van, mellette konyhapult, mosogató. Nekem kicsit magas, de saját derékbőséghez méretezték:):)

Sokat nem volt használva. Pizza, néha egy-két hús sült benne. 
Igazából most lett rendesen beavatva.

Szóval izgultam. A gyerekek 8 órakor indultak az iskolából gyalog, fél óra kellett nekik, hogy megérkezzenek.

Vasárnap próbafűtést, próbasütést csináltam, Zsófi nagyon szereti a kalácsot, neki sült egy. Neki is :)



Mivel 3 óra volt a kenyérsütésre, ebbe az oda-vissza út is benne volt, úgy gondoltam, hogy mire megjönnek bedagasztom a liszt felét, és begyújtom a kemencét. 
Mikor megjönnek kiszakajtjuk a tésztát, és dagasztjuk a másik felét, így ugyan a sorrend kicsit borul, de látnak mindent. 

Hatkor keltem, dagasztottam, tüzeltem, mire megérkeztek pont meg volt kelve a tészta is. Mindenki segíteni akart, volt aki a szakajtóba rakta a konyharuhát, volt aki a tésztát takarta be, vagy vitte az ablakpárkányra, ahol tovább kelhetett. 
Kakaós csiga nélkül nem múlhat el egy ilyen nap, annak az elkészítésében is sokan segítettek. Vajaztak, cukroztak, tekertek, vágtak, tepsibe rakták, megkenték, és végül megették:) 


A tanárnők meg csak csodálkoztak, hogy nahát, milyen ügyes vagy .....
Egyik kisfiú elmesélte, hogy a nagypapája, dédpapája? pék volt és megvan még a péklapát amit használt:)

És hogy apukájával szoktak sütni pizzát, néha megég..... de ez  ugye természetes:)  Mutattam neki a lisztpróbát, megtaníthatja apukának .)

Az első adag kenyér amire kisült addigra le is telt az idő, így  a forró kenyereket kosárba tettük és elvitték az iskolába. Ott később megettek. Na ezekről fotó nem készült, aki csinált már ilyen sütést tudja, mire az ember észbe kap, már késő:) 

Aztán bevetettük a másodikra dagasztott tésztát, kisültek még szebbre, mint az elsők.

Igen, az ott elől a Pali bácsi féle hurka, ebédre meg vacsorára.




Nekem 14 órakor indult a buszom, elvitt az állomásra az Eszter és hazafele beadta a többi kenyeret. 
Addigra a többiek elfogytak, sőt képzelje el, volt aki nem is kért semmit rá, csak magába ette - mondta a Magdi néni :)

Majd megkérdem a Julit , hogy hogy érezték magukat, nagy játék folyt az udvarban, de ma izgul szolfézs vizsgája lesz délután :) Szó, mi, szó  megértem az izgalmát :)

Reggel a Zsófi megkérdezte, Mama meddig leszel?  Mikor mondtam, hogy délután már nem leszek, teljesen lekonyult a kedve.
14-én volt 7 éves, vasárnap volt a zsúr, tortával, muffinnal, lufikkal, barátnőkkel.


Művésznős :)



Barátnős és testvéres.


Tejcsokis torta, a közepében  cukrokkal.


Volt rá tejszínhab , szamóca, különböző díszítő cukrok. Kapósabb volt, mint a torta:)


A sapi is ajándék volt :)


Vince teljesen jól tolerálta a két napos nyüzsit, néha nyöszörgött, de Anya látványa, közelsége megnyugtatta.

Ilyenkor mindig a Juli egy régi mondata jut eszembe, ültek be az autóba, és azt mondta, hogy az lenne jó, ha mi egyik utcába laknánk, ti meg a másikba Mama. Hát igen ...:(